Szenvedélybetegektől a babaszobákig

A segítés és az alkotás. Ha most félre kellene tennem az anyaságomat, azt hiszem, ezt a két szót választanám a saját jellemzésemre.

Már egészen kiskoromtól fogva a gyengébbek pártját fogtam, próbáltam lavírozni, a testvéreim között villámhárítóként funkcionálni. Na jó, azért ebben nagyban hozzájárult a középső gyerek mivoltom is.

Gyerekkorunkban nem voltunk gazdagok, így nem kapunk sok ajándékot, ruhát stb. De anyukánk mivel tudott varrni, mindig készített nekünk valami különlegességet. Hol egy új kisruhát, hol egy kispárnát, alvókát. Milyen érdekes az élet…a karácsonyi ajándékaimból csak is ezekre emlékszem és nem a boltban vásárolt termékekre.

Szóval már ekkor megtanultam, hogy értéket teremteni, alkotni valami újat, az mindig maga a csoda!

Ruhaipari szakközépiskolát végeztem. Bár, sosem akartam varrni… Akkor épp újságíróként láttam a jövőmet. A szüneteket és néha nem csak a szüneteket az iskola rádió stúdiójában töltöttem. Úgy gondoltam, ez az én utam. A varrás csak egy nagybetűs MUSZÁJ volt az életemben.
Miután a barátnőim segítettek megvarrni az érettségihez szükséges darabokat, tanítónőképző főiskolára mentem, aztán elvégeztem az egészségfejlesztő mentálhigiénikus szakot. Közben újságíróként dolgoztam több helyen is és rájöttem, hogy mégsem ez vagyok én. Nem vagyok hozzá elég vagány, elég rámenős.
Így kerültem a segítő szakmába.
Először hátrányos helyzetű gyerekekkel, majd szenvedélybetegekkel kezdtem el dolgozni. Hú, igazi kihívás volt az életemben, amiből nagyon sokat tanultam! Úgy általában az életről, de talán még többet saját magamról.

Közben szépen sorban megszülettek a gyerekek és velük együtt visszaszivárgott az életembe a varrás. Nem kopogtatott, hanem az ablakrésen besurrant.

Először egy kis textil mikulás zsákocska, aztán egy húsvéti nyuszika, aztán már egy egész babaszobadekoráció. Mire megszületett a legkisebbem, tisztán láttam az utamat. Alkotni vágytam és bele is vágtam a Nituska Design megalapításába. Ennek lassan 2,5 éve és nem halványul a szerelem.

A pozitív visszajelzések, amiket a Tőletek, vásárlóktól kapok…felemelő érzés. Napról napra előre visz.

Hálás vagyok a sorsnak, hogy a hobbim, a munkám lehet!